Rengeteg minden történt a hétvégén, most azonban csak egy gyorsjelentésre van időm. Elkészült a vakolás, és részben a meszelés.
Korminak köszönhetően újra áll a régi cserépkályha. A kályhát valamikor 1925 és 1935 között Kerécz János, szentgotthárdi kályhás készítette, amiről a kályha fedőlapja informált minket. Amikor megvettük a házat, a kályha igen rossz állapotban volt. Nem volt rendes alapja, és az egyik oldalán a kályhacsempék meg voltak nyílva. Az is igaz, hogy az elmúlt 70 évben valószínűleg nem volt újrarakva.
A beton szépen kiszáradt, jövő hétfőn a tisztaszobában elkészül a hajópadló, és ha minden jól megy a konyhai cementlapok is a helyükre kerülnek. A három betört ablak, hosszú évek után – a házat már betört ablakokkal vettük – ismét új üveget kapott. A neheze a következő hetekben jön. Ez pedig a konyhapult projekt lesz. Bízom a mesterekben, és remélem - mint ahogy eddig is minden problémán, nehézségen játszi könnyedséggel lendültünk át - a konyhapult sem fog ki rajtunk.
Álljon itt néhány kép a hétvégi állapotokról.
Szoba. Kályha. Konyha.
