Azt gondolom ezeknek a soroknak van némi aktualitása... :-) Jó szórakozást mindenkinek.
Ha a valóságnak és az ősi tapasztalatoknak megfelelően óhajtjuk leírni a kertész márciusát, akkor elsősorban is gondosan meg kell különböztetnünk két dolgot:
a) mi a dolga a kertésznek, és mi mindent szeretne elvégezni;
b) mit tesz a valóságban, mivelhogy nem tehet többet.
Hogy buzgón, szorgosan tevékenykedni akar, az magától értetődik. Szeretné elhord ani a fenyőgallyat és kitakarni a növényeket, szeretne ásni, trágyázni, rigolozni, kapálni, szeretné forgatni, lazítani a talajt, szeretne gereblyézni, egyengetni, öntözni, szaporítani, dugványozni, ültetni, áttűzdelni, kötözni, permetezni, műtrágyázni, gyomlálni, magot vetni, tisztogatni, metszeni, verebeket és feketerigókat hessegetni. Szeretné szagolgatni a földet, az ujjával kikapargatni a földből a hajtásokat, ujjongva ünnepelni a nyíló hóvirágot, letörölni a verejtékét, megropogtatni a derekát, szeretne, farkasétvággyal enni, mohón oltani a szomját, az ásóval aludni térni, hajnalban· kelni a pacsirtával, magasztalni a napot és az égi harmatot. Szeretné tapogatni a kemény rügyeket, kérgesre-hólyagosra törni a tenyerét a szerszám nyelével, egyszóval szeretne tavaszi vidáman, szilajon, kertész módra élni.
c) Ehelyett viszont csak szitkozódik, mert a talaj még mindig vagy már megint fagyos, odahaza tombol, mint ketrecbe zárt oroszlán. Amikor a kertet újra belepi a hó, náthásan gubbaszt a kandalló mellett, fogorvoshoz kénytelen járni, tárgyalása van a bíróságon, látogatóba érkezik hozzá a nénikéje, dédunokája vagy az ördög öreganyja. Egyik napja a másik után megy veszendőbe, mert - mintha csak megbabonázták volna - épp most márciusban szakad rá csőstü1a gond, baj, kellemetlenség, százféle sorscsapás. Márpedig tudnunk kell: "a március a legserényebb kerti munka hónapja, ilyenkor készítjük elő a kertet a tavasz érkeztére"
.
Bizony. az ember csak mint kertész tudja méltányolni az efféle, kissé elkoptatott frázisokat, mint a "kegyetlen hideg", a "zord északi szél", a "pusztító fagy" s a hasonló költői szitkokat, sőt jómaga még ezeknél is költőibb kifejezésekkel él, mondván, hogy az idei tél valóságos istencsapása, szörnyűséges tél, fene egy tél, átkozott, gonosz, ördöngös tél, s a költőktől eltérően nemcsak az északi szelet szidalmazza, hanem a dühös keleti szeleket is, és kevésbé átkozza a havas esőt, mint az orvul támadó, alattomos száraz fagyokat. Kedveli az ilyenforma képletes kifejezéseket, mint például: "a tél keményen ellenáll a tavasz támadásának", és szerfölött megalázónak érzi, hogy ebben a harcban semmiképpen sem nyújthat segítséget a zsarnok tél leveréséhez és eltiprásához. Ha kapával vagy ásóval, puskával vagy alabárddal támadhatna a télre, fegyvert ragadna, és bősz csatakiáltással vonulna harcba. Ám csak annyit tehet, hogy minden áldott este lesi a rádiónál a Meteorológiai Intézet hadihelyzet-jelentését, és ádázul szidja a Skandinávia fölötti magas légnyomású területet vagy az Izland fölött kavargó alacsony nyomás okozta légköri zavarokat. Mert hát mi, kertészek, tudjuk, honnan fúj a szél….
... és akinek tetszett az letöltheti itt:
