Belekezdtünk a következő fázisba, hogy pontosan mekkorába azt még nem tudjuk, de vasárnap kiderül. A terveinkben a szoba és a konyha felújítása szerepel. A konyha biztos, a szoba egyelőre még kérdés. Pénz kérdés…. J
A konyha végleges terve igazából már köszönőviszonyban sincs az először elképzelt változathoz képest. Más az elrendezés, a színvilág, a felhasználandó anyagok köre. Nehezen adtam a derekam. Indultunk az ilyen mondatoktól: Kizárt. Na, olyan biztos nem lesz. Stb. Aztán olyan lesz… J A női szakasz, kitartó munkával győzedelmeskedett, és az eredmény nekem is nagyon tetszik. Az is szerepet játszott engedékenységemben, hogy – bár szeretek főzni – a konyha női birodalom.
Aztán megállapodásra jutott a családi tanács, és itt kezdődtek a gondok. Elkezdtük összegyűjteni a szükséges dolgokat, és ismét szembesültem azzal a ténnyel, hogy bolondnak néznek.
Lassan két évtizede olyan dolgokat keresek a boltokban, ami nincs. Csak néhány példa írok most le. Amikor legombolható nyakú inget keresek, akkor az nincs. Így van ez a bokacipővel, nadrággal, táskával, karácsonyfadísszel, lámpával, csapteleppel, asztallal, és még sokáig sorolhatnám. A válasz mindig azonos: nem divat, ilyet senki nem keres, ilyen színben nincs, ilyenkor? ebben az évszakban?, stb. Aztán pár év múlva lesz. Pont olyan amilyet kerestem. Sőt. Divat lesz olyat hordani, olyat venni, olyannal berendezni a lakást. No, most senki ne gondolja, hogy valami divatdiktátor vagyok, aki mindig a többiek előtt jár. Ellenkezőleg. Kedvesem szerint egy kockafej vagyok. Nekem farmert, cipőt venni pl. lehetetlen. Nem csak azért mert nincs, hanem azért, mert ha első ránézésre nem olyan amilyet megszoktam és szeretek, egyszerűen nem próbálom fel. Természetesen kisérve a: "belőlem hülyét nem csinálunk" kijelentéssel. Nem, vagy nehezen veszek meg olyan dolgokat, amelyek nem illenek bele az általam elfogadott és használt dolgok közé. Már nem érdekel, hogy bolondnak néznek, és kifizetnek egy olyan válasszal, hogy nem divat. Engem nem a divat érdekel. Nem a divat mondja meg, hogy ki vagy, kiferdítve a Neurotic számot. Most is így jártunk.
Az ember azt gondolja, hogy jó áron, 10x10-es antik felületű csempéhez, hozzá szegőhöz olyan egyszerű hozzájutni, mint egy pofonhoz az indián kocsmában. Hát nem.
A legenyhébb válasz ez volt: nincs. Erre mi mindig azt szoktuk mondani magunk között: Ja, me soha nem is vót. Ha meg vót, akkó de má meg mikó!
Aztán volt ilyen is: Miiiiilyen? 10x10-es? Hát, az már nem divat. A nagyméretű, minimal design a divat. (Erre még lesz itt egy kis megjegyzés.)
A kudarcok után úgy döntöttünk: nem lehet ez sem halott, sem döglött ügy. Megoldjuk, hiszen két döglött ló közül mindig a másiké a döglöttebb, és ha, nem tudsz utolérni egy halott lovat, akkor te is halott vagy.
Találtunk. 7290 Ft/m2, szegő nincs hozzá, 6 hétre szállítva. Persze… Meg ahogy Móricka elképzeli….
.. aztán lett! Itt: alomfurdoszoba.hu/
Mindenkinek ajánlom a helyet. Nagyon kedvesek. Este hatkor simán fogadtak minket. Már az elején jól indultak a dolgok. Értették a humorunkat: Mi vagyunk a bolondok, akik a 10x10-es lapok miatt jöttek…
Türelmesek. Türelmesek és kedvesek még akkor is, amikor kiderül, nem mi leszünk az évszázad üzlete. Semmi változás a hozzáállásukban… és az árak? Nos, annyiból vettük meg a csempét, a szegőket, és a díszítő elemeket amennyibe csak a fényes szegő – tehát nem olyan amilyet mi kerestünk – került volna az egyik multinál. Szállítás: 2-3 hét.
Visszatérve a „nem divat” válaszra. A cég 10.000 olyan embert kérdezett meg, arról, hogy milyen stílusú fürdőt, konyhát szeretne, akik éppen ilyen munkálatok előtt álltak. Mit válaszolt ezen emberek döntő többsége? Minimal nem kell. Nagyméretű csempe nem kell. Ami viszont tetszik és kell: az a rusztikus…. Puff neki… ennyit a divatról…. J
