azt a proli turistát, aki ellopta a hasogató fejszém. Hét hónapig használtuk. Jól szolgált. Mindig a farakás mellett, a nyitott pajtában hagytuk, hogy legközelebb is kéznél legyen…
Nem azért bánt a dolog, mert kár ért – a tízezer forintot költse gyógyszerre.
Nem azért, mert időt kell áldozni az új fejsze beszerzésére. …
Amikor észrevettem döbbenten álltam. Nagyon szomorú lettem. Bármikor mentünk Felsőszölnökre soha nem fordult meg a fejemben, hogy mire megyünk le. Hétközben soha nem gondoltam arra, hogy vajon idegenek meglopnak, avagy sem … Tudtam és tudom, hogy a helyiek jó emberek, figyelnek ránk és a házra is. Semmi baj nem történhet. Egy fejsze persze nem a világvége, és nem ez bánt a legjobban. Hanem az, hogy aki elvitte a fejszét nem tudhatta, hogy nem helyi lakos fejszéjét emeli el. Lopni bűn. Olyan faluban lopni, ahol ilyen rendes emberek élnek: többszörös bűn.
Milyenek is ezek az emberek? Két hete elromlott a fűkaszám, a nagy buherába az alapjáratot is sikerült igen rendesen eltekergetnem rajta. Vasárnap volt. Minden zárva. Gyula biztatott: Eh, semmi gond, vannak többen is a faluban akik értenek hozzá. Így Gyulával felkerekedtünk. Az első két helyen nem jártunk szerencsével, mert a kiszemelt mesterek nem voltak otthon. Tanácstalanul álltunk, amikor Gyulának eszébe jutott egy lehetséges megoldás. Gyerünk Lézerhez! Lézer természetesen megállapította, hogy mi a baj. A gyújtógyertya hol adott szikrát, hol nem. Új gyertya kell.
A kaszát hátrahagytuk és elindultunk Szentgotthárdra, Rábafüzesre.
Bejártuk az összes benzinkutat, de olyan gyertyát amilyen nekünk kellett volna, nem találtunk. Lemondtam a kaszálásról…
Aztán úgy alakult, hogy azért csak lett nagy izzadás…
Amíg mi gyertya után kajtattunk hazaért Öcsi, és Lézerrel közösen megoldották a problémát. Tettek egy gyertyát a kaszába, és beállították az alapjáratot. Honnan lett gyertya? A kapálógépükből. Kivették, és odaadták egy vadidegennek, történetesen nekem, akivel előtte egy szót sem beszéltek. Azt gondolom, ehhez több hozzáfűzni való nem kell… Köszönöm szépen a segítséget itt is!
Nos, jó egészséget kívánok a fejsze új tulajdonosának, és remélem megértette, felfogta ostoba fejével ennek a bejegyzésnek a lényegét. Tudom, ez nagy kihívás lesz a számára … de talán egy próbát megér.
Ha esetleg a szégyenig is eljut, ne adj Isten tovább, akkor szívesen meghallgatom a mondanivalóját, egy pohár pálinka mellett ... miután visszarakta a fejszét a helyére….
