Felsőszölnök

Felsőszölnöki napjaink ... és gyakran mókás kalandjaink a derék vendek között.

Felsőszölnöki napjaink ... és gyakran mókás kalandjaink a derék vendek között.

2009.09.09. 15:16 kod715

MEGJELENT!!!!

 

Szolgálati közlemény: végre megtaláltam a jelszót, így tudok bejegyzést produkálni…
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Már nagyon vártam, és végre megjelent
Rosta Gábor: A VÁROSI TANYA - Szemléletváltás a válság idején című könyve!
 
 
 
 
 
 
 
 
Gáborral egy olyan társaságban találkoztam ahol - kedvesemen kívül - én egy embert ismertem, és őt sem elég jól. Nem ígérkezett nagy durranásnak az este…. és akkor jött az én kedvesem, hogy itt van a másik „örült” felem. Beszéljek vele, mert biztos jól megértenénk egymást. Kérdeztem, hogy miről beszéljek? Olyan választ kaptam, amire nem számítottam. Egész este beszélgettünk. Kiderült, hogy a világ dolgait hasonlóképpen látjuk, sok dologban azonos a véleményünk.
 
 
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet! Egy nagyszerű ember, hiánypótló könyve!
 
.. és, hogy mi köze ennek Felsőszölnökhöz, és az erre az oldalra látogatókhoz?
Aki ismer, az elsőre azonnal tudja a választ. A második kérdésre, pedig íme egy idézet az előszóból, majd a teljes előszó:
 
„Ez a könyv nem csak a városi embereknek szól; sokan élnek a városokat körülvevő agglomerációban, mezővárosokban, községekben, falvakban: számukra is tanulságos lehet a kötet egy-egy fejezete. Ők is meríthetnek ötleteket belőle, melyek által egyre inkább természet közeli, energiatakarékos és önellátó életet kezdenek élni.”
 
 
 
„Számos előjelét láthatjuk a nehéz idők eljövetelének, a több évtizedes prosperitás után fordulni látszik a történelem kereke. A jólét és a szegénység mindig egymást váltogatták a történelemben, miért is gondoltuk-gondoljuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben megszokott gazdasági növekedés örökké tart majd? A kőolajra és földgázra alapozott civilizációnk feléli a természetes tartalékokat, az energiahordozók apadása pedig kihatással lesz − és már ma is kihatással van − életünk minden elemére. A nyugati fejlődési modell és civilizáció működése a fosszilis energiahordozóktól függ: az étel, amit megeszünk, a ruha, amelyet viselünk, a közlekedés és a szállítás, a fűtés, a közszolgáltatások, a civilizációs jólét minden elemében megtalálható a kőolaj szerepe. Ahogy a kitermelés elérte a maximumot, az üzemanyag és a földgáz egyre drágább lesz, mind többe kerülnek majd a fogyasztási javak, az eddig követett gazdasági modell, és vele együtt szociális rendszereink is összeomlanak.
 
Az előre megjósolt olajkrízist viszont megelőzni látszik egy ennél is nyilvánvalóbb és érezhetőbb változás, mégpedig a hitelválságból kinövő gazdasági válság. Nap mint nap nő a munkájukat elveszítők száma, a családok és az államok eladósodása soha nem látott méreteket öltött, egyre inkább szűkülnek a fogyasztásra épülő gazdaságok, az átlagemberek egyre kevesebbet költenek, mind többek számára jelent reális veszélyt a munkanélküliség, az elszegényedés és a kilátástalanság. Az eddig követett liberális gazdasági modell megbukott; a kérdés az, mekkora árat kell fizetniük az átlagembereknek e kísérlet kudarcáért, ahogy a múltban is nekik kellett drágán megfizetniük a félresikerült társadalmi-gazdasági kísérletek árát. Ahogy pazarlóak vagyunk az energiahordozókkal, hasonlóan tékozlóan bánunk a környezetünkkel, a növény- és állatvilággal. Az intenzív növénytermesztés, a műtrágyák, a gyomirtók és növényvédő szerek tönkretették a földet, a vizet és a levegőt; genetikailag manipuláljuk a növényeinket, túltenyésztettük az állatainkat, a természet egyensúlya megbomlott − bármilyen hatalmas is Gaia, ezt az emberi pusztítást már nem képes elviselni. Parazitái lettünk a Földnek, amelyen élünk. A bolygó számára lassan nincs más választás: vagy Ő, vagy Mi. Talán vele együtt megmaradhatunk mi is, de ahhoz meg kell változtatnunk a hozzá, illetve a környezetünkhöz való viszonyunkat.
 
Az elkövetkező évek történéseinek megértéséhez talán az 1929-es világgazdasági válság lehet az előképünk, de a helyzet mégsem lesz ugyanaz − minden másképp fog alakulni. Mi magunk vagyunk ugyanis mások: sokkal sérülékenyebbek lettünk, sokkal magasabbak az igényeink, sokkal inkább Függünk a civilizáció „vívmányaitól”, ezért elképzelhetetlen számunkra, hogy a mainál egyszerűbb körülmények között éljünk, szerényebbek legyenek a vágyaink és a szükségleteink. A 20. században elért fogyasztási szint most tűnik el; olyan változás előtt állunk, amely elképzelhetetlen volt akár néhány évvel ezelőtt is. Nagyszüleink átvészeltek számos konfliktusos időszakot: világháborúkat, forradalmakat, diktatúrákat és ostromokat. Mégis túléltek, mert megvolt a képességük alkalmazkodni, elfogadni a megváltozott helyzeteket, megtalálni az új szemléletet és cselekvési módokat a túléléshez. Mi ebben vagyunk szegények: a változtatás, a túlélés képességében. Saját gyengeségeink: a kényelmességünk, a szolgáltatásoktól való függésünk, az előrelátás és hosszú távú tervezés hiánya, egészségtelen életmódunk és legfőképp a változtatásra való képtelenségünk. Az egyéni utak megtalálása, egy egészen másfajta szemlélet kialakítása az elkövetkező évek túlélésének a záloga: nem az államtól várni a segítséget, hanem kisebb közösségekben létezni, a mainál sokkal inkább összhangba kerülni a környezettel, a természettel, és így túlélni az átalakulási időszakot. Az új életszemlélet pedig nem szólhat másról, mint az önellátásról, a takarékosságról és a környezettudatosságról.
 
A városi élet alapvetően egészségtelen, koncentráltan van jelen benne számos természetidegen elem: az emberek zsúfoltsága, a zöld területek és természetes vizek hiánya, a környezetszennyezés, a légszennyezés és a zajterhelés. Betegei vagyunk a városnak, mely tönkreteszi egészségünket, megöli kapcsolatainkat, elveszi emberségünket. A városi tanya lehet az oázis, amely békét és függetlenséget hoz a szellemnek, egészséget és a túlélés lehetőségét a testnek. Ez a könyv nem csak a városi embereknek szól; sokan élnek a városokat körülvevő agglomerációban, mezővárosokban, községekben, falvakban: számukra is tanulságos lehet a kötet egy-egy fejezete. Ők is meríthetnek ötleteket belőle, melyek által egyre inkább természetközeli, energiatakarékos és önellátó életet kezdenek élni. Az önellátó tanya elképzelése nem csak a vidéki élet sajátja: elérhetjük ezt városban, falun, bárhol − csak rajtunk áll. Mindenkinek a saját útja a szemléletváltás − ahogy nincs két egyforma kert,nincs két egyforma életstratégia sem. Az egésznek a lényege a változtatási készség, a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége, mindenekfölött
pedig a pozitív hozzáállás és a jövőbe vetett hit.”
 
www.avarositanya.hu - ismertető + sok hasznos és érdekes dolog!
 
Ja, voltam tegnap a tanyán…. Híradás remélem holnap!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://felsoszolnok.blog.hu/api/trackback/id/tr121371147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

annamarie · http://amihazunk.blog.hu 2009.09.10. 08:44:50

Már vártam a következő bejegyzésed... :-)
Megnéztem az ajánlott könyvet, tényleg nagyon hasznosnak tűnik a tartalomjegyzéke alapján.
A hétvégét Szomorócon töltjük, kár, hogy nem találkozunk :-(

rg68 · http://www.avarositanya.hu/site/ 2009.09.10. 09:55:57

Köszönöm, hogy feltetted a könyvemet a honlapodra, és külön köszönöm az ajánló soraidat, különösen a "másik őrült felem" tetszett. Remélem másoknak is tetszeni fog a könyv, esetleg hasznosnak is tartják majd.
Holnap találkozunk.
süti beállítások módosítása