Ha a faluban karácsony és hamvazószerda között senki sem házasodik meg, akkor a fiataloknak farsangvasárnap „büntetésből” rönkhúzást kell rendezniük. Az erdőben kivágott fenyőrönkkel kötött mókaházasság során a rönköt farsangi és egyéb alakoskodók kíséretében a faluba húzzák a vőfélynek és koszorúslánynak öltözött legények és leányok. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltözött leány és legény ül. A mókaházasság után a rönköt elárverezik. A pénzt bálra és a költségekre fordítják. A rönknek elsődlegesen termékenységvarázsló szerepe volt. A szokást a Vas megyei szlovének és magyarok az ausztriai németektől vették át. Felsőszölnökön 1973-ban volt utoljára rönkhúzás.
Kis kedvcsináló a programhoz:
- 11:00 gyülekezés a falu elején, ahonnan a rönköt jelmezes mókázás keretében a faluba húzzák
- 16:00 kétnyelvű esketési ceremónia, majd a rönk elárverezése
- 17:00 gyülekezés a lakodalmas sátorba
- a lakodalom a rönk koronájának elégetésével zárul
